2010. május 1., szombat

Nagy szárnyadat borítsd ránk, virrasztó éji felleg / My first Laminaria

Sosem felejtem el, amikor egy ismerősöm férje mutogatta a vadászat után készült képeit, volt ott vaddisznó elölről, oldalról, sötétben, világosban, felülről, vakuval, vaku nélkül, úriemberekkel, nélkülük, mindenhogy. Valami ilyesmi következik most, életem első Lamináriája!, megérdemli, meg bizony.



Tudom, hogy
- már a kiinduló fonal sem volt megfelelő, vastag is, kétágú is
- mindehhez nem ismételgettem eleget az "elég lesz, elég lesz" mantrát, mert elfogyott
-naná, hogy nem sikerült ugyanolyat kapnom, akkor viszont ne is törekedjen a hasonlóságra, legyen jó elütő, így sikerült ezt a kellőképpen öregasszonyos sötétbarnát választanom
- olyan vastag, hogy mehetek vele Novoszibirszkbe, tehát nem egy gyűrűn áthúzható csipkecsoda
- összhatásában is öreges
- nem egyenletesek a szemek


De az enyém, én kötöttem és nagyon örülök. Nagyon. Nem gondoltam volna, hogy meg tudom kötni, nem is tudtam volna, ha nincs Ercsu, a kedves, akitől nemcsak a kendő kötését tanultam meg, hanem azt is és legfőképpen azt, hogy a kötés nem feladat, hanem élvezet, s ezt nem verbálisan hajtogatta, mondania sem kellett, a pórusain jött át az üzenet, én csak befogadtam, magamévá tettem. Élvezem is, Ercsu, szívből.

És még azt is elmondom, hogy ma este, a grillezés utáni parázsbabámulós, gondolatgenerálós összebújáskor ezt fogom magamra teríteni. Meg mindenkire, aki aláfér.


Szerencsesütit ballagásra / Fortune-cookie

Legelőször a Legkisebb kapott egy Napsugarak elnevezésű üveget tele bibliai Igékkel, aztán Fércjutkánál láttam hasonlót, most a Középső egy barátnője ballagására készített szerencsesütit, közepében apró cetlikre írt idézetekkel. Nem is volt egyszerű feladat megtalálni a megfelelő receptet, hiszen a cetlinek nem szabad a sülő tésztába ragadnia, hanem a kész sütemény kettétörésekor egy mozdulattal kihúzhatónak kell lennie. Sikerült! :o)

Our middle child wanted to make a surprise for her female-friend. We looked for a recipe which is suitable for the fortune-cookie used by the Chinese but it wasn't too easy... Lucy wrote small paper full of citations, she wished good luck for her high-school graduation with this surprise. :o)

2010. április 29., csütörtök

Harmadik díj - választással / Options again


Remélem, valamelyik csak elnyeri a tetszést...

I hope one of them appeals to you...



2010. április 28., szerda

Hírek

Busszal kell utazni, akkor mindent megtudhatok, mindent, ami igazán számít, hogy a Jóska macát váltott megint (így), hogy láttam-e a szépülő központot és hogy milyen drága a paradicsompalánta, minek vettem, nem is szépek, nem lesz belőlük semmi, legyintés.

Felszállás után békén hagytak, egymás mellé ültek, sok a történés, kevés az idő, győztünk/győztetek, a "majd most" két értelemben is elhangzott, éle van a szónak, meg pillanatnyi feszültsége, a mögöttem ülők elhallgattak, de szerencsére jött a szőlő, ott nincs pardon, azt metszeni kell, meg takarni és mennyi borod maradt meg.
És a betegségek!, van egyfajta verseny, ha az egyik beteges, a másik még jobban, de ha egészséges, a másik még inkább, rozsliszt, zabpehely. És kevés zsír, pedig a nagyapám még szalonnát szalonnával!

Leszállás előtt még ellátnak jó tanáccsal, mit csináljak máskor, egyébként pedig most ezzel a palántával, ha már kidobtam érte a pénzt, pedig mióta élek falun. És áldjon Isten, de azért én is vigyázzak magamra.

2010. április 27., kedd

Ilyet is

Esküszöm, széthasogatom ezt a készülő táskát, ha még egyszer bontanom kell, de nem ígérem, hogy lesz nálam fényképezőgép vagy kedv a dokumentáláshoz.

Nap tüze / Fire of the sun


Mert meleg van, napsütés van, friss levegő van, ragyogás van és üdeség, azért van ez a táska. :o)

Update: ahogy azt Shusanna jelezte: volt. :o)

As it's sunshine and fresh air and brightness ... that's why there is a bag.
Update: As Shusanna said to me: it was. :o)

2010. április 26., hétfő

Nyeremények / Options

Választani lehet majd, nem bízom a véletlenre, valamelyik csak tetszik, ugye?

The winner can choose from these bags, I hope she/he will like one of them, or not?



Múlt és jelen

Attól, hogy a blogok nyilvánosak és közszemlére vannak téve, mindenki vidulására, örömére, bosszankodására, attól még érezhetem magam furcsán betolakodónak, ha egy blog archívumát olvasgatom, retrospektív üzemmódban, de még csak nem is időrendben, illetve igen, de fordítva. Ettől van olyan furcsa érzés, mintha egy lezárt házban járnék, hát gyorsan a jelen bejegyzést is elolvasom, fellélegzem, létezik, létezem.

2010. április 25., vasárnap

Vasárnapi vers

Fodor Ákos: Üzenet az örökmozgóból

- ahogy borotválkozás közben is nő a szőr;
törölt por helyét megszállja az új por;
szerelem szárnyát szegi a szabadság;
és minden békeszerződés pontjai közt
ott lappang néhány frissebb háborús ok;
a vakarózás viszketést terem;
s no lám, evés közben jön meg? megy el?
de hagyjuk,
miként elhagynám mindezt, mindörökre -
Vágyam: nem vágyni. Arra sem, amire.
Eszményem: a p e r p e t u u m s t a b i l e.